Quimby koncert mindenre gyógyír. Volt mikor egymagam mentem, de úgy ha valaki hozzám szól biztos neki ugrom. Vége volt, harag nincs, sarkon fordultam, szó nélkül el, mint aki jól végezte dolgát. *.*Voltam barátokkal, aztán boldogan, részegen is és sehogysem, ezeket vegyítve. Legutóbb sírósan a fűben, végére sírás, bánat elszállt maradtunk mi, a fű és Quimby.
Ha menekülnél, de nincs hova,
van a a világűrben egy kis szoba,
ahol a bánat súlytalan.
Ez az otthontalanság otthona,
benne anyád helyett egy mostoha
szeretget unos-untalan.
Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.
Nem zavar és nem kavar fel,
mindenki boldogon élhet vele:
óvszer nélkül fogyasztható
biztonságos konzumzene.
De a nihil nem idilli állapot,
csak lustán basznak az állatok.
Valahogy azt súgja az ösztönöm:
jobb, ha magamba költözöm
Ha menekülnél, de nincs hova,
van a a világűrben egy kis szoba,
ahol a bánat súlytalan.
Ez az otthontalanság otthona,
benne anyád helyett egy mostoha
szeretget unos-untalan.
Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.
Nem zavar és nem kavar fel,
mindenki boldogon élhet vele:
óvszer nélkül fogyasztható
biztonságos konzumzene.
De a nihil nem idilli állapot,
csak lustán basznak az állatok.
Valahogy azt súgja az ösztönöm:
jobb, ha magamba költözöm
