Újabb

Who are YOU?
This was not an encouraging opening for a conversation. I -- I hardly know, sir, just at present -- at least I know who I was when I got up this morning, but I think I must have been changed several times since then.

Szeretem a munkám

Nem volt "az" már régen ember. Combtőből csonkolt lábak, feketén rothadó merev húsdarab. Fekete massza alól kibúvó csontok, beborítva rászáradt sorvadt izmokkal. Elborzaszt hogy meddig képes működni egy szervezet. Működni....
Minden jogvédő f@sznak látnia kellene egy ilyet.
Jó mélyen beszívni a cseppfolyósodó erjedt hús édeskés szagát, miközben az a valami beszél és rájuk néz.
Mert még egy nyomorult állaton is megkönyörülünk....
Akármennyire is gyűlölöm az elfajzott embereket, még jobban mint eddig.. egyik megkeseredett, elvetemült egy rohadt vénembernek nem kívánnám ezt.

Te szerencsétlen

Nem is tudnám más szóval jellemezni magam.
Nyelni, bassza meg azt kurvára tudni kell. Csak kurva szar.
Kis szerencsétlen hülye.
Mint valami ázott, rühes veréb.
Annyira sírni volna kedvem, de emlékezni sem tudok mikor tettem utoljára.

Ez annyira buzis, hogy találtam bánatos, ázott verebes képet hogy az már gusztustalan.


Quimbybe folytom bánatom, miközben szívom a hajamból a maradék dohány füstöt.
De rágyújtanék...

KicsiOrszág

"A bolond saját dallamra kering
A gyermek észreveszi amint
A titok beteg csillogása járja át
A szíved hátsó kapuját
Azt a féltett kis zugát
Ahol a holtak a harangot kongatják"

Tibi bazd meg, szeretlek.

Sajnálatos mód, más kiemelkedő nincs a Kicsi országon.
Vannak persze amit sörrel a kezemben fogok énekelni az MR2 előtt... de újat nem mutat.

Tikk

Megint megpróbálom, de esélyt nem látok. Igazság szerint nem is izgat. Szeptembertől a következő suliban már megvan a helyem. Diplomát meg leszarom, 40 évesen is ráérek, egyszer úgyis megcsinálom.

Hajat festek, rendet csinálok az új Quimby albumra. Nem vagyok hajlandó kilépni a házból.

Egy a sok közül.

Nem tűrőm ha vadidegen vén összeaszott picsák érzik felelősségüknek a megnevelésem. Mintha hagynám magam. Lófaszt. Legalább fejlesztem azon képességem hogy minél diplomatikusabban és választékosabban küldjem el a jó édes anyjába a népet. De gyűlölöm ilyenkor ezt a kibaszott munkám. Ha innen el, soha többé belgyógyászat.
Felkötöm magam mielőtt még háborodott, igénytelen öreg lesz belőlem.


"Az unokám lehetnél!" És? Én vagyok a kibaszott nővér és ne tegezzen bassza meg!

Szeretem mikor nem szeretnek.

Péntek 01.28.

A rohadt életbe, csak lennék már a Dürerben. O.o