Eltévedve

Nem értem. Azt hiszem nem is lehet. Percről-percre, óráról-órára, napról-napra..stb hogy tud megváltozni az ember? Vagy csak az én véleményem változik meg róla? Eddig vak voltam? Nem tudok kiigazodni. Sokszor nem is akarok már. De az is lehet hogy én változom. Szétmegy az agyam, nem tudom követni. Minden baj az égvilágon minden. Semmi nem elég jó, soha nem lehetek elég jó. Jól esik ám az így is szinte nulla önbecsülésemnek. Rossz idő meg csak rásegít. Pedig múlt héten nagyon jól éreztem magam, rég nem voltam olyan jól. Fél év alatt majdnem gyökeresen átalakultak a kapcsolataim némelyik jobbra fordult, némelyik rosszra, vagy teljesen megszűnt. Sok ez nekem, a franc akar már ezzel foglalkozni. Akik tudom hogy vannak, nekik örülök. :*

Ha tényleg sikerül, az fogja átvenni egy időre a központot. Lenne mivel foglalkoznom. ^^ Bonc, bonc, bonc.

Katasztrófa: Ki fog törni a nyakam. Ez borzalmas. Új számitógép asztal.. oldalt van a monitor. Ez rettenet. Messze van, nem látom. Ez szőrnyű.

A szomszédban kicsi kecskék vannak. Kicsi, fehér, mekegő, keritésre felugráló, kecskék. Hogy lettek ezek ide? Mekegésre keltem. Tiszta paraszt hangulat. És vannak csirkék is! Irigy vagyok.