Kezd megváltozni az élet felfogásom. Szociális oldalról nézve nem pozitív irányba,de tanulás ügyileg viszont az. Kezdem most fontosabbnak érezni a sulit minthogy koncert, új emberek stb stb... ami nekem mindig is fontosabb volt mint a tanulás. Najó minden fontosabb volt nekem :P. de most nem igazán vonz hogy én bárhova is kimozduljak. 2 évem van hogy megalapozzam a jövőm, nem kéne ezt is elrontanom. Jó érzés hogy van célom, amit meg akarok valósítani. Nem merem leirni/kimondani de talán még esélyem is van rá hogy igaz legyen majd. ( oh istenem.. csalfa vak remény.. csak hogy idézzek valamit) Áh, kezdek felnőni??, O.o :O Neeeem.. ez bizonyára csak pillanatnyi elmezavar... Vagy csak belefásultam az önsajnálatba, meguntam és kezdek már végre magammal valamit. Na hát ennyit erről.
Hétfőn gazdagabb leszek 3 lyukkal! :) Csak három piciny pöty a fülbe :) Aztán majd tanév vége fele, elintézem hogy legyen egy ilyenem is
.
Illetve ez már megvalósítható lenne.. de én félek tőle.. :D állítólag az egyik legfájdalmasabb szúrás.
Aztán egyszercsak / szigorúan kikopós festékkel/ tetoválás a bokámra. Korn Issues babó.
