2007. december 6., csütörtök

Meddő Órán

Tóth Árpád

MEDDŐ ÓRÁN

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordúl a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén


Mára csak egy vers. Azért mert én olyan kibaszott egyedi és művészlélek vagyok. Amúgy is.. ezt a versét mindenki ismeri.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése