2009. augusztus 17., hétfő

Sötét van akkor amikor vége van..

Nyugtom van jövő júniusig fesztivál ügyileg. Jah Azfeszt kimaradt de nem bánom.

Minden évben megkérdem magamtól, mi a jó istent keresek itt? Általában meg is fogadom hogy nem, jövőre nem. De valahogy mindig kikeveredek, megint hetijegy, megint szidom, megint imádom. 40 évesen is kint fogok aszalódni a napon, alapozó vodka, bent sör vagy becsúszik egy egy pálesz.

Volt itt dráma, sírás, boldogság, őrültség, csalódás, mint minden évben. Placebo, Prodigy fájt..bár így visszagondolva közel sem voltak annyira szarok mint akkor éreztem. Pendulum, Klaxons, Editors (már amennyit láttam belőle), Ska-P, 30Y, Quimby, jó volt( biztos néztem mást is de nem emlékszem.. :D ) de ami igazán odab*aszott az a Faith No More. Nem is vagyok oda érte, gondoltam jóvan újabb szar nagyszínpados koncert, meg is fordult a buksimban hogy át kéne menni PASOra, vagy Boban Markovicra. De nem és nem, meg kellett ezt nézni, ezt nem szabadott kihagyni az életemből. Jól tettem. Mike Patton egy állat. <3 Nekem kell az a cipőfűző ami megjárta az ő nyelőcsövét, lehet a gyomrát is de nem úgy nézett ki mikor visszaöklendezte :D

Jó volt ez nah.

Ja, le se kéne írnom de igen megint beteg vagyok. Mint minden rohadt fesztivál után. Lázam nincs csak a többi, majd lesz, biztos megint a disznóflú.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése